Templomaink

Szent Kereszt Felmagasztalása Plébániatemplom

Nagyatád

A barokk templom sorsa városunk két és fél évszázadának történetét hordozza.

A török hódoltság alatt Nagyatád mai északi határánál a Prokop dűlőben állott egy kis templom, melyet Szent Mihályról neveztek el. A Rákóczi felkelés hullámzó harcai alatt elpusztult, szerzetesei elmenekültek. Atád mai központjában a pap nélkül marad hívek egy kis tölgyfa templomot építettek az 1700-as évek elején, melynek kicsi tornya volt két haranggal. 1738-ban a prokopi romos templomból elhozott – Szent Keresztről elnevezett – vászonra festett kép volt a főoltáron, a leírások szerint sok csoda történt előtte. Hordozható oltárkő csak a főoltáron volt, itt misézett időnként a csökölyi plébános. Mikor Czindery Ignácz 1722-ben elnyerte az uradalmat, Zágrábból hívott papokat: Dobranich András, majd Tomasich Márk plébánosokat. (1722-29) A földesúr látva, hogy a lakosság mind a magyar, mind a horvát létszámban növekszik, Nagykanizsáról magyarul is beszélő ferences szerzeteseket telepített le 1731-ben, hogy prédikációikat minden hívő megérthesse. Czindery Ignácz adományozó levelében rögzítette, hogy a "csodákkal ékeskedő" Szent Kereszt építendő templomára kötelezettséget vállal. Anyagi okok miatt az építkezés jóval később kezdődött: 1761-ben alapozták a szentélyt. A szerzetesek mindent megtettek: több ezer téglát égettek, adományokat gyűjtöttek. A szentélyben 1767-ben miséztek először. A templom végleges befedésének dátuma 1775. A belső burkolások – melyeket a laikus ferences testvérek végeztek – 1768-ban kezdődtek, ekkor emelték a kórust is. Czindery Pál (1798) végül nem hagyta magukra a küszködő atyákat. Az ő érdeme, hogy a tizenkilenc évig tartó építkezés befejeződött. A templomnak hét oltára volt. Kriptájában szerzetesek, a kegyúr és azok a hívek temetkeztek, akik a sírhely árát (32 Ft) megfizették. 1785-ben a rendi testvérek elkészítették a Szent Kereszt főoltárát. Mivel a torony később épült, az északi oldalon haranglábat állítottak, melyre 1799-ben négy harangot húztak fel, közülük a legnagyobb 625 fontos volt és Grazban készült. 1809-ben a templom új orgonát kapott, melyet 1830-ban átalakítottak. A háborúba elvitt harangok helyébe 1956-ban Rákospalotán kettő újat öntöttek. 1956-ban volt a harangok felszentelése is. Csuzy Pál földesúr jóvoltából 1844-ben új, téglából épült torony került a templomra, melynek keresztjét Felder János kaposvári építész alkotta. 1862-ben új orgonát hozattak Grazból a régi helyett. (A későbbi, 212 változatú orgonát 1937-ben állították fel, mely a háborúban elpusztult.) Közben 1802-ben és 1880-ban két erős földrengés rázta meg az épületet, sok kárt okozva. A régi prokopi oltárképet ki kellett cserélni, helyette Sommsich József gróf festett újat 1871-ben. A természet rombolását fölülmúlta a második világháborús ostrom, melynek végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották a tornyot. Döbbenetes volt a hatalmas romhalmaz. Nagyatád lakossága ekkor megmutatta, hogy mire képes. Az újjáépítésben, romeltakarításban szinte mindenki részt vett. P. Ambrus Máté rendfőnök lelkesen szervezett. Hívására több százan hordták az anyagot. A gerendák faragását ingyen végezték az atádi ácsok, a legényegylet és a labdarúgók segítségével. De segített a rendőrség kapitányostól, a gyárak, üzemek, hivatalok, egyesületek, politikai pártok vetélkedtek a munkában. Bergovecz György lakatos mester ingyen készítette a szentély vasablakát. Jámbor Péter festő – protestáns létére – negyedmagával ugyancsak ingyen festette ki a templomot. Dr. Antall József újjáépítési miniszter pedig a költségekre államsegélyt biztosított. A krónikák külön kiemelik fráter Petrus Móricz szobrászt és fráter Polczleiner Salamon asztalost. Ők készítették az épület berendezéseit: oltárokat, bútorokat, ajtókat, falburkolatokat. Kiemelten szép az egykori ebédlő intarziás tölgyfa burkolata a körbenfutó padokkal és hasonló mívességűek a faragott ajtók, szekrények.

A második világháborúban elpusztult freskók helyett 1990-91-ben Závory Zoltán szilsárkányi festőművész készítette a jelenlevő képeket: a főoltár helyén a falon a Golgota jelenete, a szentély fölött a mennyezeten Jézus feltámadása, a négy evangélista, az első boltíven Szűz Mária megkoronázása, a másodikon Szent Ferenc prédikál a madaraknak, a harmadikon Szent Antal tanít és kenyeret oszt, a negyediken a bűnös asszonynak megbocsát Jézus. Az ablakok fölött magyar szentek képei vannak. 2024-ben a Plébániatemplom és a kolostor épülete egy nagy felújításon esett át, melynek keretében a templom vízszigetelést és teljes homlokzati festést kapott. A kolostorban a nyílászárókat, fűtést és a padlásszigetelést korszerűsítették. A beruházás Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg.

Minden templomnak van egy jeles napja: a búcsú. Nagyatád a főoltár tiszteletére, Szent Kereszt felmagasztalásának napján: szeptember 14-én tartja az ünnepet. A búcsújárás a középkortól ismert, amikor is zarándoklás útján bűnbocsánatot engedélyezhetett az egyház feje, a pápa. A nagy tömegben templomi zászlókkal, énekelve érkező zarándokok egyúttal a település ünnepének részesei voltak, hagyományt teremtve a vallásos tiszteletadás mellett rokoni és baráti találkozásokra.
A római katolikus templomban eredetiben láthatók:
– a templom folyosóján: a főoltár szobrai és a Somssich József által festett oltárkép
– a sekrestye bútorzata

Szentmisék:   Kedd:          18:00
                          Szerda:       18:00 (csendes)
                          Csütörök:   18:00 (elsőcsütörtökön latin nyelven)
                          Péntek:        7:00 
                          Szombat:    18:00 (előesti)
                          Vasárnap:   10:00

Adventben a hétköznapi szentmisék reggel 6 órakor kezdődnek.

Nagyboldogasszony Plébániatemplom

Babócsa

A Szabadság tér északi részén, a Várdombnak nevezett emelkedőn áll a település barokk stílusú temploma. A római katolikus templom 1790-ben épült, belső terét Merész Gyula freskói töltik ki. Itt található a Somssich-család kriptája is, melynek mozaik díszítését 1920-ban készítette Mezei Müller Gyula festőművész.
A templomtól É-ra és Ény-ra 1979-ben folytatott ásatása során dr. Magyar Kálmán régész két török-kori (XVI-XVII. századi) téglalap alakú, összedőlt téglaépítmény leégett maradványát tárta fel, felette Ny-K-i tájolású, melléklet nélküli sírok voltak. Vagyis az 1686 és 1790 közötti időben már egy templommal rendelkező temető sírjai léteztek itt. Ez a legkiemelkedőbb dombon megtalált templom, vagy kápolna lehetett talán a Marczali János által 1455-ben Babócsán említett Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolna? A török időkben elpusztult templom és temetője helyére előbb egy másik török gőzfürdő, majd az újabb kori barokk templom épült fel. A templomhoz vezető utat két oldalról örökzöld sövények határolják. Itt áll Nepomuki Szent János szobra. A három haranggal rendelkező templomtorony réz kupolája már messziről látszik a napfényben.
Az épület bejárata - egy korábbi átépítésnek köszönhetően - nem a torony alatt található. A korabeli templom oldalához a Somssich grófok új szárnyat építtettek. Ennek köszönhetően a régi főoltár helyén ma a sekrestye található.
A jelenlegi főoltár a bejárattal szemben áll. Az oltárképet a színes ólomüveg ablak adja, amelyen keresztül ragyogóan szűrődik be a napfény a benti félhomályba. A plébániatemplom búcsúja: augusztus 15. 

Szentmisék:          Szerda:       16:00
                                 Vasárnap:     9:30 

Adventben a hétköznapi szentmise reggel 6 órakor kezdődik.

Keresztelő Szent János templom

Tarany

Tarany a vránai perjelség középkori birtoka, templommal rendelkező hely volt. A XVII. században nagyrészt luteránus lett, a török hódoltság után a berzencei plébánia pasztorálta, vele együtt a zágrábi egyházmegyéhez tartozott, önálló plébánia 1767-ben lett. 1777-ben visszakerült a veszprémi egyházmegyéhez. Régi temploma 1690 után elpusztult, mai műemlék jellegű, barokk stílusú temploma 1763-ban épült, melyet 1950-ben újjá kellett építeni. Szentélyében Dorfmeister freskók találhatóak. A főoltárkép Jézus megkeresztelését, a szentély mennyezeti képe Keresztelő Szent János lefejezését ábrázolja. A középső oltárképen Szent István ajánlja fel a koronát a Szűzanyának (ez 1938-ban készülhetett). Mint azt az alábbi képeken láthatják, a II. világháborúban a németek a templomtornyot lebombázták, s az ideiglenes torony megépítése után készült csak el a jelenlegi forma. A templom búcsúja: június 24.

Szentmisék:     Vasárnap:     11:30 

Jézus Szíve templom

Nagyatád - Henész

A városrész közepén áll az 1924-ben épült, kis alapterületű, harangtornyos épület. Előtte áll egy kőkereszt és a kis Jézust tartó Szent József szobra 1847-ből. A kápolna falán "A világháborúban hősi halált haltak 1914-1918" felirat található, 15 névvel.

Ez a kápolna a hívek számára az 1990-es években kicsinek bizonyult. Ezért épült fel a volt katolikus iskola telkén, az úttest másik oldalán egy másik kápolna, ugyancsak Jézus Szíve tiszteletére Domokos Béla kaposvári építész tervei alapján, Bagó László építész munkája nyomán 2000-ben, 10 hónap alatt. A felszentelését Balás Béla püspök végezte 2000. június 30-án.

Szentmisék: Vasárnap:      8:00   kéthetente

Szent Őrangyalok templom

Nagyatád - Bodvica

A város bodvicai részén is igény támadt arra, hogy a híveknek ott is legyen templomuk. Ez történt 1997-98-ban, amikor a Rákóczi u. és a Táncsics M. u. kereszteződésében megvásárolt telken Domokos Béla tervei alapján, Bagó László kivitelező munkájával az Őrangyalok tiszteletére felépült a bodvicai templom egy gyönyörű udvarral és közösségi teremmel. A templomot 1998 október 9-én Dr. Paskai László bíboros úr szentelte fel a hívek óriási jelenléte mellett

Szentmisék: Vasárnap: 8:00 kéthetente

Nagyboldogasszony kápolna

Nagyatád - Kivadár

1881-ben építette Somssich Adolf, Szűz-Mária mennybemenetele tiszteletére, a sudár fenyőfákkal körülvett templomkertben. Mellette egy kis dombon áll a harangláb. Az Erzsébet királyné márvány emlékoszlopot a millennium alkalmával állította a Somssich család. A Szent Erzsébetet ábrázoló majolika festményt Somssich Eszter festette 1898-ban. Ugyanitt egy kígyó fejére taposó Mária-szobor áll.

Az 1980-as években a Somssich család a templomot és a hozzátartozó területet a nagyatádi egyházközségnek adományozta. A templom azóta többször történt kisebb javítás, melynek költségeit a külföldön élő Dr. Somssich László állotta. Halála után a templom falában helyeztük el hamvait.

Szentmisék: Szombat 16:30   kéthetente

Havas Boldogasszony templom

Ötvöskónyi

A római katolikus közösség imahelye korábban az iskola egyik termében volt. Az 1948-as államosítást követően kapta meg a római katolikus közösség a mai templom épületét, amely a korábbi időkben községházaként szolgált. A tornyot 1994-ben építették hozzá pályázati pénzek felhasználásával és a helybéliek összefogásával.

Szentmisék: Szombat 16:30 kéthetente

Szentháromság templom

Bakháza

A településen sokáig nem volt templom, csak egy harangláb, amit egy 1930 körül elpusztult kastély maradványaiból alakítottak ki a faluház szomszédságában. Mellé épült egy torony nélküli, nyeregtetős imaház. A babócsai plébania filiája.

Szentmisék: Vasárnap: 11:00  kéthetente

Szent Péter és Szent Pál apostolok templom

Háromfa

Háromfa temploma 1881-ben épült Szent Péter és Szent Pál apostolfejedelmek tiszteletére. 

Szentmisék: Vasárnap: 11:00 kéthetente

Urunk mennybemenetele kápolna

Péterhida

A misézőhely az Önkormányzat egyik helyiségében van.

Szentmisék: Szombat: 14:00 A hónap utolsó szombatján.