Hajnal Zénó élete

Isten Szolgája Pulvermann Imre és Fekete Mária gyermekeként 1900. október 25-én született a Bihar megyei Vaskón, amely ma Románia területén található. A keresztségben a József, bérmáláskor a János, beöltözésekor a Zénó nevet kapta, családnevét pedig az 1920-as években magyarosította Hajnalra. Beöltözésére 1917. augusztus 27-én került sor, egyszerű fogadalmát 1918. augusztus 27-én tette le 1919-ben a rendtartomány növendékeinek átköltözésekor került Szombathelyre a mai Szlovákia területéről. Örökfogadalmát 1924. július 30-án a veszprémi kolostorban tette le, elöljárója P. Burka Kelemen kezébe. Pappászentelésére 1925. június 29-én Nagykanizsán került sor, amit Zadravecz István OFM, ferences püspök végzett. 1925-től a veszprémi reformkolostor vikáriusa és a kisszeminárium prefektusa. 1928-tól a nagykanizsai rendház tagja, templomigazgató Kiskanizsán és a harmadik rend igazgatója. 1930–1931 között a szombathelyi plébánia káplánja, hitoktatója. 1932-ben szemináriumi gyóntató és zárdalelkész Budapesten. 1933-ban az Esztergomi Ferences Gimnázium prefektusa. 1934–1935 között Roeblingben, 1936-ban Bordentownban (New Jersey) lelkipásztor. 1936–1937-ben ismét prefektus és angol tanár Esztergomban. 1938-tól Nagykanizsára került, ahol plébános. Itt működött 1939-ig, amikor elöljárója Nagyatádra helyezte.. 1939-1945 között Nagyatád plébánosa (Nagyatádon a rendi közösség vezetője, a laikus testvérek magisztere, a plébánia adminisztrátora és hitoktatója, a felsősegesdi rendház diskretoriumának tagja, a háztörténet jegyzője és könyvtáros, valamint különféle plébániai csoportok vezetője. Itt érte őt a II. világháború, amelyben a város a nemzeti szocialista és a szovjet csapatok ütközőzónájába került.). 1945 húsvétvasárnapján a Gyékényesre befogadott nagyatádiak Gola felé indulnak. Rendi öltözete láttán az egyik bolgár katona a helyi plébánossal Martincsevics Pállal együtt az árokba lövi. Zénó atya nyughelye a gyékényesi temetőben található. A helyi áldozatkész hívek évtizedeken át gondozták/gondozzák.